hűs pincében
ülni csendben

szénszag - faforgács
poros falon nyúló
árny
sarokban fűrészbak
tompa fejsze
fényesre kopott
szívlapát
s
gondolni szépre
nem harsány képregényre
kik velem voltak
arra a pár emberre
könnyeket törölni
s maradni
csendben ülve
csak egyett szólni

majd ámen